Havi program

Heti étrend

Látogatóink...

Mi a kalendárium? Őseink fára vésett naptárt használtak, de ismerünk varrottas naptárokat is. Az első magyar nyelvű nyomtatott kalendárium 1538-ban jelent meg. A kalendárium szó a latin Calendae-ból, a hó első napjából származik. Évszázadokon át sok házban ez volt az egyetlen könyv a Biblia mellett. A XVI-XVII. századtól kezdve minden művelt ember olvasta. A régi kalendáriumok a naptár mellett az ún. Prognosztikont is tartalmaztak. Az ünnepek, jeles napok rendje kiegészült a legfontosabb elvégzendő munkákkal, a csillagok állásával, meteorológiai ismeretekkel, jóslatokkal, erkölcsi tanításokkal, versbe szedett "csíziókkal". Kalendáriumunkban a régi naptárak legjobb hagyományait folytatva szeretnénk végigkísérni a természet közelben élő emberek jeles napjait, ősi ünnepeit, legfontosabb tevékenységeit.

Február - Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava

A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.

Az egyházi kalendárium szerint a februárban kezdődő vasárnapok már a húsvétra néznek, tehát nem visszafele a karácsonyra, hanem előre a húsvétra. Vége a karácsonyi ünnepkörnek.

Február 2. Gyertyaszentelő boldogasszony.

Időjósló nap. Ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszabújik a barlangjába és még negyven napig hideg lesz.

Tavaszkezdő napként is számon tartják, mert a növényekben megindul a novemberben leállt nedvkeringés. A régi rómaiak ilyenkor nagy ünnepséget tartottak, és Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás - fáklyás körmenettel.
A keresztény egyház gyertyaszentelő ünneppé nyilvánította ezt a napot, Szűz Mária megtisztulásának emlékére, így a megszentelt gyertya egészség - és szerencsvarázsló eszközzé vált.

Február 3. Szent Balázs.

Szent Balázs püspököt a torokbetegségek gyógyítójaként tartották számon. Ennek emlékére alakult ki a balázsolás, balázsjárás, ami régen iskoláskorú gyerekek adománygyűjtő szokása volt.

Február 5. Ágota napja

Ehhez a naphoz a népszokás szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.

Február 6. Dorottya napja

Szintén időjósló nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. A néphagyományban Dorottya és Julianna (febr.16) ellentétes összefüggés található. " Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja ", vagy " Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog ".

Február 10. Kolos napja

Kolos napja termőnap. Szokás szerint ezen a napon vágják, gyűjtik az oltóágakat. A most gondosan szedett és eltett oltóággal oltják majt a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

Február 12. Eulália napja

Néphagyomány szerint az ekkor elvetett mag jó termést hoz.

Február 14. Bálint nap

Ez a nap is időjósló. Ha bálint napján megszólal a pacsirta és azt mondja : "csücsülj be", akkor még hidegre kell számítani. A Bálint napi hideg, száraz idő, jó termést hoz.

Valentin napot azért tartják, hogy megünnepeljék egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát. Ilyenkor az emberek szerelmes üzeneteket cserélnek. Mások szerint később sokan összetévesztették a norman-francia 'galantin' szóval, ami szerelmest jelent. Az idők során a két hiedelem összefonódott, ezért Szent Valentinra úgy emlékeznek most, mint a szerelmesek védőszentjére.

Ezen a napon nyíltan szabad emlékezni az elmúlt szerelmekre, nem szabad megsértődni, megharagudni. A Valentin napi szokás azt is lehetővé teszik, hogy egy plátói szerelem szenvedő alanya küldjön üzenetet szerelmének.

Február 15. Fausztinus napja

Ha ezen a napon hozzákezdenek a gyümölcsfák metszésének, szőlőskertek rendezésének, jó termés várható

Február 16. Julianna napja

Általános vélemény, hogy jön a jobb idő. A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának engedését, a szebb, jobb időt, a természet ébredését.

Február 19 Zsuzsanna napja

A Bibliában Zsuzsannát házasságtöréssel gyanúsították. A történet dramatikus feldolgozása a " Zsuzsánna játék ", amit a Bánságban református gyerekek házról - házra járva adtak elő Nagyböjt idején.
Ezen a napon már szépen zöldell a fű.

A pásztorok hagyománya szerint Zsuzsanna rápisil a hóra, és az elolvad.

Február 22. Üszögös Szent Péter

A néphit szerint " Ha eső, vagy köd van , a gabonán sok lesz az üszög ". A napot az év szerencsétlen napjaként tartják számon, ezért semmilyen munkát nem végeznek. Azt tartják, amilyen idő ezen a napon van, olyan lesz József napkor is.

Február 24. Jégtörő Mátyás.

A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése, innen eredő megfigyelések:

• Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront.
• Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében.
• A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
• Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
• Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
• A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották.
• A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást.
• Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.
• Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár.
• A juhászok életéhez is hozzánőtt a Mátyás-nap. Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik.
• Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik.
• A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.

Február 28. Román napja

E nap estélyén Székelykevén tüzet raktak az utcán, és átugrálták, hogy végre szép idő legyen. A tűzzel melegítették a márciust, a tavaszt, hogy ne legyen hideg.

  


 

Kalendárium

Terézváros