dvzljk a Szv voda honlapjn !

Mi a kalendrium?

seink fra vsett naptrt hasznltak, de ismernk varrottas naptrokat is. Az els magyar nyelv nyomtatott kalendrium 1538-ban jelent meg. A kalendrium sz a latin Calendae-bl, a h els napjbl szrmazik.

vszzadokon t sok hzban ez volt az egyetlen knyv a Biblia mellett. A XVI-XVII. szzadtl kezdve minden mvelt ember olvasta. A rgi kalendriumok a naptr mellett az n. Prognosztikont is tartalmaztak. Az nnepek, jeles napok rendje kiegszlt a legfontosabb elvgzend munkkkal, a csillagok llsval, meteorolgiai ismeretekkel, jslatokkal, erklcsi tantsokkal, versbe szedett "cszikkal".

Kalendriumunkban a rgi naptrak legjobb hagyomnyait folytatva szeretnnk vgigksrni a termszet kzelben l emberek jeles napjait, si nnepeit, legfontosabb tevkenysgeit.

Jlius - lds hava - Arats hava - Szent Jakab hava

Aratsi szoksok s hiedelmek

Arats
Jlius az arats hnapja. A kenyrgabona betakartsnak a sikert szmos hiedelemmel s szokssal igyekeztek biztostani, melyek gyakran vallsos jelleg szertartsokkal is sszekapcsoldtak. A munkt fohszkodssal, imdsggal, kalapemelssel kezdtk.

A Csallkzben nneplyes volt az arats els napja. Jzus segts! fohsszal indultak, megemeltk a kalapjukat. A fld szln letrdeltek, keresztet vetettek. Az eszkzket a templom falhoz tettk, a pap megszentelte.

Elszrt adatok vannak arra vonatkozan, hogy nagy jelentsget tulajdontottak az els kvnek, az elsnek learatott bzaszlaknak. Ebbl a baromfinak adtak egszsg- s termkenysgvarzsl cllal. Betegsgelhrt szerepe is volt. Sellyn az arat a derekra kttte, hogy majd ne fjjon.

A legtbb hagyomny az arats vghez kapcsoldott. Kis darabon talpon hagytk a gabont, hogy a kvetkez esztendben is j terms legyen. Gmrben gy mondtk, hogy ezt a madaraknak s a szegnyeknek hagyjk.

Az utols kvhez is klnfle hiedelmek, szoksok ktdtek. Ebbl kszlt az aratkoszor. Aratkoszort ltalban a fldesrnak ksztettek, de az utols kalszokbl kis csomt mindenki vitt haza, s az szi vetmag kz elegytettk klnfle magyarzatokkal. Gcsejben az aratk egy kisebb kvt ktttek, amit a hzigazda ldomssal vltott ki.

Az utols kalszokbl ksztett aratkoszor klnfle formj s nagysg lehetett: csigaszer, korona formj, koszor alak. Kalotaszegen, mikor az utols tbla bzba ettek, elkezdtk ktni a koszort, melyet egsz Kalotaszegen bzakoszornak neveztek. A legtbb helyen harang alak favzra erstettk a bzt. A koszort a legszebb bzakalszokbl fontk, gyakran mezei virgokkal s szalagokkal is dsztettk.

Ahol aratsi nneplyt rendeztek, ltalnos szoks szerint az aratk nekszval rkeztek meg. Aratssal, bzval kapcsolatos nekeket nekeltek.

Sarls boldogasszony

Jlius 2. Sarls Boldogasszony napja

A nap elnevezse utal az arats egykori mdjra, amikor mg a nk arattak sarlval. Tpn e hagyomny emlkre ezen a napon gygyfveket vgtak le sarlval, amit azutn megszenteltettek. Szoks volt az arats szertartsos megkezdse is, hogy azutn msnap tnylegesen hozzfogjanak a munkhoz. Pldul Szil faluban (Rbakz) elmentek a misre, az aratszerszmokat a templom falhoz tmasztottk. Ezutn kimentek a fldekre, a bzban vgtak egy rendet, majd hazamentek.

Elszrt adatok utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a kenyrsts, pldul Zagyvarkason, Doroszln.

Jlius 20. Ills napja

E napon munkatilalom volt, mert attl tartottak, hogy aki ilyenkor a mezn dolgozik, abba belecsap a villm, a termst pedig elveri a jg. A gazdlkodk fltek ettl a naptl, hogy a vihar sztveri vagy a villm felgyjtja az asztagot, a kazlakat. Volt olyan hiedelem is az Ormnsgban, hogy akin Margit vagy Ills napjn varrt ruha van, abba belevg a villm.

Vsrosmiskn azt mondjk mennydrgskor, hogy Ills abroncsolja a hordkat, Cskdelnn gy tartjk, hogy ilyenkor Ills szekere zrg. Szkelykevn gy vlik, hogy az Ills-napi es miatt lyukas mogyor s di terem. Jlius vgnek viharos idjrsra utal az jkgyson s Doroszln is emlegetett szls: Ills meg Jakab Annt kergeti (Penavin 1988: 144).

Jlius 22. Mria Magdolna napja

Szoks volt a kislnyok hajbl ezen a napon egy keveset levgni, hogy mg hosszabbra njn. A bcskai Felsszentivnban stlaptra ltetve vgtak le a hajbl, amit titokban stak el, nehogy rontani lehessen a hajszllal.

Szeged vidkn nem tartottk Mria Magdolna napjt stsre, mossra alkalmasnak. Szajnban egyenesen tiltottk e munkkat.

Idjrsjsl hiedelem is fzdik e naphoz. Kiskunflegyhzn gy hittk, esnie kell az esnek, mert Mria Magdolna siratja a bneit.

Jlius 25. Jakab napja

Jszdzsn gy tartottk, hogy a Jakab-napra kelt csirkk gyorsan nnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymt.

A Jakab-napi idbl klnbz mdon jsoltak a vrhat tli idjrsra. Szkesfehrvron gy vltk, hogy Jakab napjn virgzik a h, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a tlen sok h lesz. Tpn a Jakab-napi szaki szlbl hideg telet jsoltak. Doroszli megfigyels szerint: a zab aratst Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakabnapig kint marad, az kint is veszik (Penavin 1988: 115).

Jlius 26. Anna napja

A kender tve Anna napjn szakad meg, ezrt ilyenkor kezdtk a kender nyvst. Szp id esetn e napon szedtk az n. annababot. Medvesaljn Anna-nap eltt egy httel kell kiszedni a hagymt, mert akkor tovbb elll. A Drvaszgben is ekkor szedik ki a vrshagymt. Doroszln s Topolyn gy vlik, hogy Anna a ktnyben hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva tall ablakot, ajtt, ott bedobja.

A Szent Annnak szentelt kedd vszzadok ta asszonyi dologtilt nap. Szent Annt Szeged krnykn Kedd asszonya nven is emlegetik.

Anna kedvelt nvnnep, melynek mulatsggal, bllal val megnneplsre ma is virgz szoksknt emlthetjk a fredi Anna-blt.

  Óvodánk tagja a Zöldóvoda Hálózatnak
Óvodánk tagja a Madárbarát Óvoda Hálózatnak

 www.zoldkoznapok.hu

Kalendárium


Terézváros

            VI.kerület címere
 
Webmaster: Fix Port Solution Kft.