Havi program

Heti étrend

Látogatóink...

Mi a kalend�rium? �seink f�ra v�sett napt�rt haszn�ltak, de ismer�nk varrottas napt�rokat is. Az els� magyar nyelv� nyomtatott kalend�rium 1538-ban jelent meg. A kalend�rium sz� a latin Calendae-b�l, a h� els� napj�b�l sz�rmazik. �vsz�zadokon �t sok h�zban ez volt az egyetlen k�nyv a Biblia mellett. A XVI-XVII. sz�zadt�l kezdve minden m�velt ember olvasta. A r�gi kalend�riumok a napt�r mellett az �n. Prognosztikont is tartalmaztak. Az �nnepek, jeles napok rendje kieg�sz�lt a legfontosabb elv�gzend� munk�kkal, a csillagok �ll�s�val, meteorol�giai ismeretekkel, j�slatokkal, erk�lcsi tan�t�sokkal, versbe szedett "cs�zi�kkal". Kalend�riumunkban a r�gi napt�rak legjobb hagyom�nyait folytatva szeretn�nk v�gigk�s�rni a term�szet k�zelben �l� emberek jeles napjait, �si �nnepeit, legfontosabb tev�kenys�geit.

J�lius - �ld�s hava - Arat�s hava - Szent Jakab hava

Arat�si szok�sok �s hiedelmek

J�lius az arat�s h�napja. A keny�rgabona betakar�t�s�nak a siker�t sz�mos hiedelemmel �s szok�ssal igyekeztek biztos�tani, melyek gyakran vall�sos jelleg� szertart�sokkal is �sszekapcsol�dtak. A munk�t foh�szkod�ssal, im�ds�ggal, kalapemel�ssel kezdt�k.

A Csall�k�zben �nnep�lyes volt az arat�s els� napja. �J�zus seg�ts!� foh�sszal indultak, megemelt�k a kalapjukat. A f�ld sz�l�n let�rdeltek, keresztet vetettek. Az eszk�z�ket a templom fal�hoz tett�k, a pap megszentelte.

Elsz�rt adatok vannak arra vonatkoz�an, hogy nagy jelent�s�get tulajdon�tottak az els� k�v�nek, az els�nek learatott b�zasz�laknak. Ebb�l a baromfinak adtak eg�szs�g- �s term�kenys�gvar�zsl� c�llal. Betegs�gelh�r�t� szerepe is volt. Selly�n az arat� a derek�ra k�t�tte, hogy majd ne f�jjon.

A legt�bb hagyom�ny az arat�s v�g�hez kapcsol�dott. Kis darabon talpon hagyt�k a gabon�t, hogy a k�vetkez� esztend�ben is j� term�s legyen. G�m�rben �gy mondt�k, hogy ezt a madaraknak �s a szeg�nyeknek hagyj�k.

Az utols� k�v�hez is k�l�nf�le hiedelmek, szok�sok k�t�dtek. Ebb�l k�sz�lt az arat�koszor�. Arat�koszor�t �ltal�ban a f�ldes�rnak k�sz�tettek, de az utols� kal�szokb�l kis csom�t mindenki vitt haza, �s az �szi vet�mag k�z� elegy�tett�k k�l�nf�le magyar�zatokkal. G�csejben az arat�k egy kisebb k�v�t k�t�ttek, amit a h�zigazda �ldom�ssal v�ltott ki.

Az utols� kal�szokb�l k�sz�tett arat�koszor� k�l�nf�le form�j� �s nagys�g� lehetett: csigaszer�, korona form�j�, koszor� alak�. Kalotaszegen, mikor az utols� t�bla b�z�ba ettek, elkezdt�k k�tni a koszor�t, melyet eg�sz Kalotaszegen b�zakoszor�nak neveztek. A legt�bb helyen harang alak� fav�zra er�s�tett�k a b�z�t. A koszor�t a legszebb b�zakal�szokb�l font�k, gyakran mezei vir�gokkal �s szalagokkal is d�sz�tett�k.

Ahol arat�si �nnep�lyt rendeztek, �ltal�nos szok�s szerint az arat�k �neksz�val �rkeztek meg. Arat�ssal, b�z�val kapcsolatos �nekeket �nekeltek.

J�lius 2. Sarl�s Boldogasszony napja

A nap elnevez�se utal az arat�s egykori m�dj�ra, amikor m�g a n�k arattak sarl�val. T�p�n e hagyom�ny eml�k�re ezen a napon gy�gyf�veket v�gtak le sarl�val, amit azut�n megszenteltettek. Szok�s volt az arat�s szertart�sos megkezd�se is, hogy azut�n m�snap t�nylegesen hozz�fogjanak a munk�hoz. P�ld�ul Szil faluban (R�bak�z) elmentek a mis�re, az arat�szersz�mokat a templom fal�hoz t�masztott�k. Ezut�n kimentek a f�ldekre, a b�z�ban v�gtak egy rendet, majd hazamentek.

Elsz�rt adatok utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a keny�rs�t�s, p�ld�ul Zagyvar�kason, Doroszl�n.

J�lius 20. Ill�s napja

E napon munkatilalom volt, mert att�l tartottak, hogy aki ilyenkor a mez�n dolgozik, abba belecsap a vill�m, a term�st pedig elveri a j�g. A gazd�lkod�k f�ltek ett�l a napt�l, hogy a vihar sz�tveri vagy a vill�m felgy�jtja az asztagot, a kazlakat. Volt olyan hiedelem is az Orm�ns�gban, hogy akin Margit vagy Ill�s napj�n varrt ruha van, abba belev�g a vill�m.

V�s�rosmisk�n azt mondj�k mennyd�rg�skor, hogy Ill�s abroncsolja a hord�kat, Cs�kdeln�n �gy tartj�k, hogy ilyenkor Ill�s szekere z�r�g. Sz�kelykev�n �gy v�lik, hogy az Ill�s-napi es� miatt lyukas mogyor� �s di� terem. J�lius v�g�nek viharos id�j�r�s�ra utal az �jk�gy�son �s Doroszl�n is emlegetett sz�l�s: �Ill�s meg Jakab Ann�t kergeti� (Penavin 1988: 144).

J�lius 22. M�ria Magdolna napja

Szok�s volt a kisl�nyok haj�b�l ezen a napon egy keveset lev�gni, hogy m�g hosszabbra n�j�n. A b�cskai Fels�szentiv�nban s�t�lap�tra �ltetve v�gtak le a hajb�l, amit titokban �stak el, nehogy rontani lehessen a hajsz�llal.

Szeged vid�k�n nem tartott�k M�ria Magdolna napj�t s�t�sre, mos�sra alkalmasnak. Szaj�nban egyenesen tiltott�k e munk�kat.

Id�j�r�sj�sl� hiedelem is f�z�dik e naphoz. Kiskunf�legyh�z�n �gy hitt�k, esnie kell az es�nek, mert M�ria Magdolna siratja a b�neit.

J�lius 25. Jakab napja

J�szd�zs�n �gy tartott�k, hogy a Jakab-napra kelt csirk�k gyorsan n�nek. Ilyenkor szedik ki a fokhagym�t.

A Jakab-napi id�b�l k�l�nb�z� m�don j�soltak a v�rhat� t�li id�j�r�sra. Sz�kesfeh�rv�ron �gy v�lt�k, hogy Jakab napj�n vir�gzik a h�, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a t�len sok h� lesz. T�p�n a Jakab-napi �szaki sz�lb�l hideg telet j�soltak. Doroszl�i megfigyel�s szerint: �a zab arat�s�t Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakabnapig kint marad, az kint is veszik� (Penavin 1988: 115).

J�lius 26. Anna napja

A kender t�ve Anna napj�n szakad meg, ez�rt ilyenkor kezdt�k a kender ny�v�s�t. Sz�p id� eset�n e napon szedt�k az �n. annababot. Medvesalj�n Anna-nap el�tt egy h�ttel kell kiszedni a hagym�t, mert akkor tov�bb el�ll. A Dr�vasz�gben is ekkor szedik ki a v�r�shagym�t. Doroszl�n �s Topoly�n �gy v�lik, hogy Anna a k�t�ny�ben hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva tal�l ablakot, ajt�t, ott bedobja.

A Szent Ann�nak szentelt kedd �vsz�zadok �ta asszonyi dologtilt� nap. Szent Ann�t Szeged k�rny�k�n Kedd asszonya n�ven is emlegetik.

Anna kedvelt n�v�nnep, melynek mulats�ggal, b�llal val� meg�nnepl�s�re ma is vir�gz� szok�sk�nt eml�thetj�k a f�redi Anna-b�lt.

  


 

Kalendárium

Terézváros