Mi a kalendárium?Őseink fára vésett naptárt használtak, de ismerünk varrottas naptárokat is. Az első magyar nyelvű nyomtatott kalendárium 1538-ban jelent meg. A kalendárium szó a latin Calendae-ból, a hó első napjából származik. Évszázadokon át sok házban ez volt az egyetlen könyv a Biblia mellett. A XVI-XVII. századtól kezdve minden művelt ember olvasta. A régi kalendáriumok a naptár mellett az ún. Prognosztikont is tartalmaztak. Az ünnepek, jeles napok rendje kiegészült a legfontosabb elvégzendő munkákkal, a csillagok állásával, meteorológiai ismeretekkel, jóslatokkal, erkölcsi tanításokkal, versbe szedett "csíziókkal". Kalendáriumunkban a régi naptárak legjobb hagyományait folytatva szeretnénk végigkísérni a természet közelben élő emberek jeles napjait, ősi ünnepeit, legfontosabb tevékenységeit. |
Vasas Szent Péter napja a Mura-vidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.
„Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét” (Pócs.)
Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke.
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, például Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok.
Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15–szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék.A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.
Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez.