Mi a kalendárium? Őseink fára vésett naptárt használtak, de ismerünk varrottas naptárokat is. Az első magyar nyelvű nyomtatott kalendárium 1538-ban jelent meg. A kalendárium szó a latin Calendae-ból, a hó első napjából származik. Évszázadokon át sok házban ez volt az egyetlen könyv a Biblia mellett. A XVI-XVII. századtól kezdve minden művelt ember olvasta. A régi kalendáriumok a naptár mellett az ún. Prognosztikont is tartalmaztak. Az ünnepek, jeles napok rendje kiegészült a legfontosabb elvégzendő munkákkal, a csillagok állásával, meteorológiai ismeretekkel, jóslatokkal, erkölcsi tanításokkal, versbe szedett "csíziókkal". Kalendáriumunkban a régi naptárak legjobb hagyományait folytatva szeretnénk végigkísérni a természet közelben élő emberek jeles napjait, ősi ünnepeit, legfontosabb tevékenységeit.

November Szent András hava

Naptárunk 11. hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, latin neve, November is azt jelenti, "kilencedik".
A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt, ill. Őszutónak is nevezték.

Azt mondják róla, hogy e hónap az ősz utolja. Ilyenkor nem kell már sokat várni a tél beálltára. "November, december, lábon áll a hóember." Márton madara, a holló is bejön már az erdőből, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva.



November 01 - Mindemszentek napja
November 02 - Halottak napja
Mindenszentek és halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. Az egyház az I. századtól kezdődően november elsejét szentelte a halottak emlékére. Minden olyan szentnek ünnepe, akikről a naptár névszerint nem emlékezik meg. Ezen a napon a katolikus egyház tanítása szerint az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Kötelező ünnep a IX. század óta. Az egész magyar nyelvterületen szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek. A család minden tagja gyertyát gyújtott a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban. Sokfelé úgy tartották, hogy mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a halottak eligazodjanak.

Erre a hétre munkatilalom vonatkozott. Tiltott dolog volt a meszelés, mosás, mezőn dolgozás, - mert ez sok bajt hozhatott a ház népére, - mivel megzavarja a holtak nyugalmát. E hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét napon a halottakra emlékezünk.

A virágborította sírok mellett rokonok, ismerősök, barátok gyertyát gyújtanak, s emlékeznek. E napon a távolbaszakadt családtagok is hazatérnek, emlékeznek. Az ünneplés a gyász napja.

November 11 - Márton napja

Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat.

Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, s a ludak óljába rejtőzött, azok azonban gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.

Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor.

Lakomák időszaka.

A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.

Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.

November 19 - Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje. A legenda úgy tartja, hogy a szegényeknek a kötényében vitt alamizsna rózsává változott mikor atyja kérdőre vonta. Ezt nevezik rózsacsodának. A tél és a karácsony rámutatónapja.

Erzsébet napján, ha esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a nagy fagyoktól. Azt is mondják, olyan lesz az idő karácsonykor, mint amilyen Erzsébet napján. Népi megfigyelések szerint Erzsébetkor általában leesik az első hó, erre szokták mondani: "Erzsébet megrázza a pendelyét" (alsó szoknyáját).

A kalendárium szerint:" Szent Erzsébet napja tél erejét szabja". Az őszi munkák zárónapja.

November 25 - Katalin napja

Keresztény hitéért halt mártírhalált. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje.

E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak.
Mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, amely ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték Katalin-ágnak.

A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Időjárásjóslás is kötődik e naphoz:
Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.

Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete. Rámutató nap, a január időjárására utal.

November 30 - András napja

E napnak a nép hitvilág mágikus erőt tulajdonított. A lányoknak számtalan praktikát, jósló cselekményt kellett végezniük, hogy meg tudják ki lesz a férjük. Az egész napos böjt után, ha párnájuk alá férfi fehérneműt rejtettek, álmukban minden valószínűség szerint megismerték jövendőbelijüket. Az is eredményesnek bizonyult, ha András napján hallgatták honnan jön a kutyaugatás, ugyanis abból az irányból várhatták leendő férjüket. Se szeri, se száma a gombócfőzésnek, ólomöntésnek, András napi jóslásoknak amit a kíváncsi lányok még ma is alkalmaznak. A gombócba egy férfi nevet rejtettek, főzni kezdték, amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve. Úgy gondolták, ha fokhagymával megkenik az ólak ajtaját, állataikat megvédik a farkasoktól.

András a téli évnegyed kezdőnapja.
Böjtnap.

Havi program