Mi a kalendárium?Őseink fára vésett naptárt használtak, de ismerünk varrottas naptárokat is. Az első magyar nyelvű nyomtatott kalendárium 1538-ban jelent meg. A kalendárium szó a latin Calendae-ból, a hó első napjából származik. Évszázadokon át sok házban ez volt az egyetlen könyv a Biblia mellett. A XVI-XVII. századtól kezdve minden művelt ember olvasta. A régi kalendáriumok a naptár mellett az ún. Prognosztikont is tartalmaztak. Az ünnepek, jeles napok rendje kiegészült a legfontosabb elvégzendő munkákkal, a csillagok állásával, meteorológiai ismeretekkel, jóslatokkal, erkölcsi tanításokkal, versbe szedett "csíziókkal". Kalendáriumunkban a régi naptárak legjobb hagyományait folytatva szeretnénk végigkísérni a természet közelben élő emberek jeles napjait, ősi ünnepeit, legfontosabb tevékenységeit. |
Nevét a háború római istenéről, latinul Martius, azaz a Marsról kapta. Rómában ez volt az év kezdő hónapja. Az ókorban azt tartották, hogyha a háborút március havában indítják, akkor szerencsés kimenetelű lesz. A népi kalendárium március havát Böjtmás havának, Kos havának, tavaszelő hónak nevezi.
Az ókori görög kultúrában a márciust, ,Anthesterion"-nak hívták. A Julián naptárban ez az első hónap. Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely naptárban.
A március minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év novembere.

Március első hete napjainak időjárással kapcsolatos jóslása:
Ha ez az időszak esős, havas volt, az aratás megkezdését, az arra való felkészülést eltolták egy héttel.
Ezen a napon nem kellett semmi különleges dolgot művelni, a névnaphoz azonban kapcsolódnak szólások.
Az egyik szerint: "Tamás, aki jobb ember, mint három más." - arra utal, hogy e hónapnak az időjárása már jobb, mint a három "ember" nevű hónapé (szeptemberé, novemberé és decemberé).
Sok más nap mellett, ez a nap is szerelemjósló. Ha a lány azt akarja tudni, merről jön a vőlegénye, akkor Szent Tamás napjának éjjelén zörgesse meg a kaput, s amerről vastagabb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja.
Egy másik szólás arra figyelmeztetett, hogy: "Ami tiéd, vedd el, ami másé, kerüld el. " = "Ami másé, nem Tamásé."

Az időjárást figyelő pásztorok és földművesek azt állítják, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg okozhat gondot, mert ha ilyenkor fagy, akkor a következő 40 napban zord idő várható.

Míg Balázs a diákság, addig Gergely az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni kéregetéssel a szegény diákok.
Mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be, ezt megelőzően a tanítók toborozták a diákokat. Ekkor a tanévkezdés és zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett. A Gergely napi ünnepséget a tanítók szervezték, irányították és abban maguk is tevékenyen részt vettek.
Az adománykérő énekek a deákos nyelvezetet próbálták utánozni.
"Adjatok szalonnát,
omne dignum leverendum laude."
Időjárással kapcsolatos jóslás: Ha Gergely megrázza szakállát, havazást jelent.
Az első meleget hozó szent napja. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".
Március ezen napjához időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is fűződik. A József és Benedek napokkal összekötve időjósló nap: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".
Vagy ha pl. szivárványt látunk, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.
Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit.
A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
És ekkor érkeznek meg a fecskék is: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"
De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.

A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Neve a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése áldott.
Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát. Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

Az Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának a napja a tavaszi gyümölcsoltással összekötve: "Az ember ilyenkor Máriával almát olt."
A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Ekkor helyezik el az oltóágat.
Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra már hazahajtja a vándormadarakat.
Egyéb időjóslás is tartozik még március 25-höz: Pl. ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.
A hónap utolsó vasárnapján áttérünk a nyári időszámításra.